Pius Noir

1977-et írunk és egy szürke városban a frissen hatalomra került keresztapa Don Salerno fiaival, Vincenzo-val és Marco-val irányítja a magát pizzázónak álcázó családjának maffiatevékenységeit. Őket próbálja lefülelni a rendőrség, élén a mindig éber Mr. X-el, miközben a háttérben tevékenykedő pártatlan városiakat összefogó Sabo T. Germain próbál minél több hasznot húzni mindkét oldalból.

A fordulatos történetben ármánykodás, Vincenzo bebörtönzése, majd szabadulása és egy bankrablás után a szereplők külön indokok miatt ugyan, de mind Szicíliába utaznak a jobb szerencse reményében.

Itt régi és új feszültségek kerülnek elő, miközben a helyiek próbálnák élni eddigi életüket Mr. X régi munkatársa, a megkérdőjelezhető tisztességű Mr. Y rendőrfőkapitány és a helyi polgármester, Fabricio vezetésével. Mikor a Don hirtelen betegeskedni kezd, Marco úgy érzi neki kell átvennie a helyét, ezzel viszont sokakat haragít magára. A végső szikra, hogy Marco-t meglövik, és a gyanú Sabo-ra terelődik. Ekkor már mindhárom fél hadban áll, élükön Mr. X, Mr. Y és Fabricio a törvényt képviselve, Don Salerno a fiaival és Sabo az embereivel.

Az oldalak kiegyenlítettek és nem bírnak egymással és az egésznek végül a Fabricio vet véget. Nem örül, hogy a városát belekeverték a saját konfliktusaikba és felajánlja, hogy vagy ledobják a fegyvert és békességben élnek tovább, vagy mehetnek utukra.

A maffiák megválnak pisztolyaiktól és Don Salerno végül jobb életet kívánva fiainak feladja magát a hatóságoknak.

Sabo ellenben nem kíván ebben részt venni és inkább a számüzetést választja.

Mr. Y lemond a rendőrfőkapitányi rangjáról, átadva azt Mr. X-nek.

Nincsenek többé oldalak, mindenki békében élhet együtt tovább Szicília gyönyörű szigetén.